Közbeszerzési szerződések

A hatóságok a munkák és a szállítás elvégzése vagy a szolgáltatás nyújtása érdekében szerződéseket kötnek. Ezeket az egy vagy több kereskedővel ellenszolgáltatás fejében kötött szerződéseket közbeszerzési szerződéseknek nevezik, és az EU GDP-jének jelentős részét teszik ki.

CÉLKITŰZÉSEK

A közbeszerzési szerződések jelentős szerepet játszanak a tagállamok gazdaságában, becslések szerint az Unió GDP-jének több mint 16%-ának felelnek meg. A közösségi jogszabályok végrehajtását megelőzően a közbeszerzési szerződéseknek csupán 2%-át ítélték oda nem nemzeti vállalkozások részére. Ezek alapvető szerepet játszanak olyan ágazatokban, mint amilyen az építőipar és az építési beruházások, közművek, az energia, a távközlés, a nehézipar, amelyeket hagyományosan elsősorban nemzeti szolgáltatók jellemeznek, jogszabályi vagy közigazgatási szabályok alapján. Az egységes piac kiteljesítésének egyik akadálya volt a nyílt és eredményes verseny hiánya ezen a területen, ami megnövelte az ajánlatkérők költségeit, és egyes kulcságazatokban akadályt jelentett a versenyképesség fejlődése előtt.

A belső piac elveinek (különösen a szolgáltatásnyújtás szabadságának és a verseny szabadságának) e szerződésekre történő alkalmazása biztosítja a gazdasági erőforrások jobb elosztását és az állami források ésszerűbb felhasználását (a hatóságok erősebb verseny mellett a legjobb áron kapják a lehető legmagasabb szintű termékeket és szolgáltatásokat). Ha elsőbbséget kapnak az európai piac legjobban teljesítő vállalkozásai, az ösztönzi az európai cégek versenyképességét (amelyek ezáltal képesek méretük növelésére és kiskereskedelmi egységeik fejlesztésére), és megerősíti az átláthatóság, az egyenlő bánásmód, a valódi verseny és az eredményesség elveinek tiszteletben tartását, valamint csökkenti a csalás és a korrupció kockázatát. Egy valóban nyitott egységes piac csak akkor érhető el, ha a szerződések elnyeréséért minden cég egyenlő alapokon versenyezhet.

EREDMÉNYEK

A Közösség létrehozta a nemzeti szabályok koordinálását célzó jogszabályokat, kötelező nyilvános ajánlattételi felhívásokat és az ajánlatok elbírálására vonatkozó objektív kritériumokat vezetve be. A Közösség a 60-as évek óta elfogadott különféle normatív jogi aktusokat követően úgy határozott, hogy egyszerűsíti és összehangolja a közbeszerzési jogszabályokat, és négy irányelvet (92/50/EGK, 93/36/EGK, 93/37/EGK és 93/38/EGK) fogadott el.

Az 1996. november 27-i zöld könyvben javasoltak szerint ezen irányelvek közül hármat az egyszerűsítés és az egyértelművé tétel céljából az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004/18/EK irányelvbe és a 2005/75/EK irányelvvel módosított, a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004/17/EK irányelvbe egyesítették. A két irányelv egyes mellékleteit a 2005/51/EK irányelv módosította.

Ezek nem, illetve korlátozottan alkalmazandók a következőkre: olyan szerződések, amelyek lehetővé teszik az ajánlatkérők számára nyilvános távközlési hálózatok nyújtását vagy használatát, illetve a nyilvánosság számára egy vagy több távközlési szolgáltatás nyújtását (a 93/38/EGK irányelv hatálya szerint) – azonban alkalmazandók a távbeszélő szolgáltatásokra, a telexre, a mobiltelefonos, a személyhívó és a műholdas szolgáltatásokra; az állambiztonsági szempontból érzékeny vagy államtitkot tartalmazó szerződésekre, a létfontosságú nemzeti érdekekre és a nemzetközi szerződésekre (94/800/EK határozat); a kutatási és fejlesztési programok által társfinanszírozott szolgáltatásokra vonatkozó szerződésekre; az ingatlanszerződésekre; a műsorszórás terén egyedi audiovizuális szolgáltatásokra vonatkozó szerződésekre, alkalmazandók azonban a gyártás és műsorszórás célját szolgáló technikai berendezésekkel való ellátásról szóló szerződésekre; a kizárólagos jog alapján odaítélt szerződésekre; a választottbírósági és békéltetési szolgáltatásokra vonatkozó szerződésekre; a szolgáltatás koncessziójára vonatkozó szerződésekre; a Központi Bank szolgáltatásaival és a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos szerződésekre; a tisztán a munkafeltételekre vonatkozó szerződésekre; a 3975/87/EGK és 3976/87/EGK (légi közlekedés) rendeletekkel kapcsolatos szerződésekre; az autóbusz-közlekedési szolgáltatásokkal kapcsolatos szerződésekre, amelyekre nem vonatkozik a 93/38/EGK irányelv.

A 2004/17/EK irányelvet illetően a 93/38/EK, 94/22/EK, 90/531/EGK irányelvben és a 93/676/EGK, 97/367/EK, 2002/205/EK, 2004/73/EK határozatban előírt „különleges rendelkezések” és a „különleges vagy kizárólagos jogokra”, „kapcsolt vállalkozásokra”, „közös vállalatokra” vonatkozó korlátozások vagy kizárások továbbra is alkalmazandók. A 2004/17/EK irányelv nem alkalmazandó a munkákkal és a szolgáltatásokkal kapcsolatos „koncessziókra”, amelyeket kifejezetten az adott tevékenység elvégzésére ítélnek oda.

A „közbeszerzési szerződés” meghatározása szerint egy vagy több gazdasági szereplő és egy vagy több ajánlatkérő között írásban kötött szerződés, amelynek célja munkák elvégzése, szállítás vagy szolgáltatás nyújtása ellenszolgáltatás fejében.

Az „ajánlatkérő” meghatározása szerint állami, regionális vagy helyi hatóság, illetve közjogi testület és egy vagy több ilyen hatóság szövetsége vagy a közjog hatálya alá tartozó egy vagy több olyan szerv, amelyet kifejezetten közérdek teljesítése céljából hoztak létre, és amely nem rendelkezik ipari vagy kereskedelmi jelleggel, jogi személy, és az „ajánlatkérők” finanszírozzák vagy gyakorolnak felette irányító felügyeletet. Ezek felsorolása a mellékletekben található.

Koncesszió”: olyan szerződés, amely hasonló a közbeszerzési szolgáltatási szerződéshez, azonban kizárólag a szolgáltatás használatára vonatkozó jogról vagy e jog fizetés ellenében történő gyakorlásáról rendelkezik.

A. Eljárások

Az ajánlati felhívásnak háromféle eljárásnak kell megfelelnie, amelyeket küszöbrendszer alapján kell alkalmazni, kombinálni kell az egyes közbeszerzési szerződések becsült értékének kiszámításával és a kötelező vagy indikatív jelleggel alkalmazandó eljárásokra vonatkozó utalásokkal, az irányelvek rendelkezései szerint. A küszöbrendszert kétévenként frissítik. „Nyílt eljárás” során bármely érdekelt gazdasági szereplő benyújthat ajánlatot. „Meghívásos eljárás” során csak a meghívott jelentkezők nyújthatnak be ajánlatot. „Tárgyalásos eljárás” során a szerződő hatóság konzultációt folytathat saját döntése szerint a gazdasági szereplőkkel, és egyikükkel vagy többükkel tárgyalhat a szerződés feltételeiről. A „versenypárbeszéd” (amely eljárás során bármely gazdasági szereplő kérheti részvételét, és amelyben az ajánlatkérő párbeszédet folytathat az elfogadott jelentkezőkkel, aminek a célja az, hogy több lehetséges alternatíva is teljesíthesse az előírásokat, és ebből következően csak a kiválasztott jelölteket kérjék fel ajánlattételre) a bonyolult szerződések esetén alkalmas eljárás a 2004/18/EK irányelv keretében.

Alapelvként az ajánlati felhívással kapcsolatosan az eljárásra, az elfogadhatóságra, a számszerű adatokra, az aukciós folyamatra és a technikai leírásokra, az alvállalkozásra, a kötelezettségekre, a teljesítési feltételekre, a gazdasági, pénzügyi és technikai kapacitásra, a képesítésre, a szerződés odaítélésére vonatkozó valamennyi szabályt tisztázni kell az „ajánlati felhívásban” és a csatolt „dokumentációban”.

Valamennyi eljárás során tiszteletben kell tartani az uniós jog olyan elveit, mint amilyen az átláthatóság, a megkülönböztetésmentesség, a verseny, a szabad mozgás, a kölcsönös elismerés, az arányosság, a bizalmasság és a hatékonyság. Ezen elvek tiszteletben tartása kötelező a harmadik felek által aláírt, nyilvános vagy magán közbeszerzési szerződések esetében is, amelyek értelmében a szerződő hatóság nyilvános szolgáltatás elvégzésére különleges vagy kizárólagos jogot biztosít. A közerkölcsre, az állami politikára, a közbiztonságra, az egészségre, az emberi és állati életre, a munkafeltételekre és a munkahelyi biztonságra, az információk elektronikus továbbításának biztonságára, a biztonságra, a bizalmasságra, a magánéletre, a tanúsításra, a környezetre, a kötelességszegésre, a tevékenység vagy szakma folytatásának feltételeire stb. vonatkozó nemzeti szabályok alkalmazhatók, de tiszteletben kell tartaniuk a hatályos uniós jogot.

A Bizottság célja az elektronikus közbeszerzési rendszer fejlesztése, és intézkedéseket javasol az alábbiak céljából: jól működő belső piac létrehozása elektronikus közbeszerzési rendszer használata útján; a közbeszerzési rendszer irányításának fejlesztése; nagyobb fokú hatékonyság az elektronikus közbeszerzés nemzetközi keretére törekedve.Az 1999/93/EK és a 2000/31/EK irányelv alkalmazandó.

Egyedi szabályok vonatkoznak a következőkre: „építési beruházási koncessziók”; szolgáltatási tervezési versenyek; alvállalkozás; keretmegállapodások; dinamikus közbeszerzési rendszerek; építési beruházási szerződések szociális lakásépítési programokkal.

B. A szerződések odaítélésének feltételei

A következők között lehet dönteni: a) a legalacsonyabb ár; és b) a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat (amely feltétel több elemből áll: minőség, ár, technikai jellemzők, környezeti szempontok, a szállítás határideje, megtérülés stb.).
A kiválasztott kritériumokat meg kell határozni az ajánlati felhívásban és a csatolt dokumentációban.

C. A nyilvánosságra és az átláthatóságra vonatkozó szabályok

Az irányelvekben megállapított küszöböknél magasabb értékű építési beruházásra irányuló szerződéseket a szabványos űrlapokkal összhangban kell közzétenni. Egyes szerződésekben kötelező a tájékoztatásra vonatkozó értesítés (pl. tervpályázati kiírás) közzététele, más esetekben nem (pl. előzetes tájékoztatásra vonatkozó hirdetmény).

A nyilvánosság formáit, illetve a határidőket, a kommunikációra és az információcserére alkalmazandó szabályokat, az eljárás lebonyolítását a két irányelvben és mellékleteikben, továbbá az 1564/2005/EK rendeletben rögzítik.

A 2005/15/EK határozat részletes szabályokról rendelkezik az annak megállapítására vonatkozó eljárást illetően, hogy egy adott tevékenységet érint-e közvetlenül a verseny a 2004/17/EK irányelv 30. cikkében előírtak szerint.

Minden egyes ajánlatkérő a lehető leghamarabb megfelelően tájékoztatja az ajánlattevőket az eljárásra és a szerződés odaítélésére vonatkozóan meghozott határozatokról. A sikertelen jelölteket tájékoztatni kell az elutasítás indokairól.

D. Átültetés és felülvizsgálat

A tagállamok által 2006. január 31-ig átültetendő két irányelv átültetésének megkönnyítése érdekében a 2195/2002/EK rendelet „közös közbeszerzési szószedetet” állít össze.A tagállamok többsége 2006 áprilisában még nem ültette át teljes mértékben a két irányelvet, és a Bizottság készen áll egyes tagállamok ellen jogsértési eljárás megindítására.Jelenleg folynak a megbeszélések a két irányelv végrehajtására irányuló cselekvési tervről.

A tagállamok hatékony, hozzáférhető és átlátható mechanizmusok útján biztosítják a végrehajtást, és független szerv segítségét is igénybe vehetik.Az Unión belül a közbeszerzés további fejlesztése érdekében a Bizottság felülvizsgálja a helyzetet, és jelentést tesz a 2007 végéig elért eredményekről. A tagállamok statisztikai jelentést nyújtanak be a Bizottságnak a közbeszerzésről minden év október 31-ig.